A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot - jelentette be a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János.
Az Európai Bizottság márciusban 22, az elmúlt hetekben pedig további 23 tagállami többéves programot fogadott el a migráció kezelésére az AMIF, illetve az ISF nevű pénzügyi alapok keretében, amelyek nyomán már 2,4 milliárd eurónyi forrást elérhetővé tesz a migrációs hullám kezelésére. A Bizottság mai közleménye szerint most a hullámmal leginkább érintett országok számára áll minél hamarabb rendelkezésre a pénz. A közlemény végén bemutatott táblázat szerint ebből Magyarország számára az ISF keretből már mintegy 19 milliárd forintnyi forrás érhető el (több éves programokra), de ezen felül még további források is várhatók Brüsszeltől az AMIF keretében.
A június 15.-i benyújtási időpontból, illetve a szaktárca elmúlt időszaki jelzéseiből arra a kedvező kimenetre lehetett következtetni, ami ma valóban be is következett: elfogadta ugyanis az Európai Bizottság Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját (VP) - jelentette be közleményében a brüsszeli végrehajtó testület. Ez 4,2 milliárd eurónyi (mintegy 1300 milliárd forintnyi) közvetlen és közvetett agrártámogatás fő kereteit tartalmazza, amelyekből 3,4 milliárd eurót az EU költségvetése fizet majd, további 740 millió eurót pedig a magyar költségvetés. A mai kedvező brüsszeli fejlemény azt jelenti, hogy a 10 magyarországi Operatív Programból már a kilencedikre is rábólintott a Bizottság.
Igen érdekes mondatot vettünk észre egy szerdai görög cikk legvégén, miszerint Görögország mellett még 7 másik uniós tagállam is azt kéri (kérte) az Európai Bizottságtól, hogy az idén év végi határidő után is le tudjon még hívni forrásokat a 2007-2013-as uniós ciklusból. Mivel a friss magyar forráslehívási adatok alapján nálunk sem zárható még ki, hogy bizonyos Operatív Programokban esetleg nem jutunk hozzá minden pénzünkhöz, így rákérdeztünk a Bizottságnál, hogy pontosan mi a helyzet az esetleges határidő-hosszabbítással és ezen 8 ország között Magyarország is ott van-e. A válasz a minap érkezett Brüsszelből egy vezető uniós forrástól, aki névtelenséget kért.
Megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság arról, hogy újra jöhet a pénz Brüsszelből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program negyedik prioritása kapcsán, ami így mintegy 4 milliárd forint folyósítását teszi lehetővé - erősítette meg a Portfolio információját csütörtök délután egy vezető uniós illetékes. A forrás azt a kedvező fejleményt is elárulta, hogy a 140 milliárd forintnyi felfüggesztett további forrás sorsában is van előrelépés. Az viszont kedvezőtlen, hogy még október-novemberig várni kell a Bizottság azon útmutatására, hogy a visszatérítendő EU-források elosztási rendszerét hogyan kell felállítanunk, azaz például kell-e közbeszerzést kiírni, vagy ez elkerülhető.
A görög gazdasági minisztérium szerdán elismerte: az elmúlt hónapok komoly erőfeszítései ellenére előfordulhat, hogy forrásokat veszítenek a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusból, így azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy tolja ki a forrásfelhasználás határidejét az idén év végéhez képest - írja a Kathimerini. A görög lap cikkében egyébként azt is megjegyzi, hogy ezzel nem Görögország az egyetlen EU-tag, amely 2015 végéhez képest halasztást kér a forrásfelhasználásban, hanem az olaszok mellett még további hat EU-tagállam is.
Májusban még csúcsra pörgött a magyarországi EU-támogatások kifizetése jórészt a bónuszok bezsebelése miatt, júniusban és júliusban azonban csak csordogálásról beszélhetünk, így kezd egyre jobban elmaradni a teljesítmény az előre meghatározott havi céloktól - többek között ez derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji kifizetési elemzéséből. Ha messziről, rendszerszinten nézzük a számokat, akkor úgy tűnik, hogy továbbra sincs okunk aggódni a beragadó uniós pénzek miatt, de vannak olyan programok, ahol azért ez nem zárható ki. Ezt azonban a kormány is felismerte és éppen emiatt hozott a közelmúltban is olyan döntéseket, amelyek ezt a kockázatot igyekeznek kiküszöbölni.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a görög válság kezelése körüli hatásköri viták miatt javasolja, hogy bizonyos területeken szűkítsék, és rendezzék újra az Európai Bizottság jogosítványait - jelentette szerdán online kiadásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Jelenleg a magyar hatóságok által kiküldött, de az Európai Bizottság által még ki nem fizetett EU-támogatási számlák összértéke 1,66 milliárd euró, azaz mintegy 515 milliárd forint - jelezte a Portfolio érdeklődésére pénteken az Európai Bizottság illetékese. Ez a szám jóval kisebb, mint amelyet mi a napokban írt elemzésünkben bemutattunk (930 milliárd forint), de ettől még mindkét szám egyszerre helyes lehet.
Az Európai Bizottság elfogadta a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programot (KÖFOP), amelynek keretében Magyarország több mint 935 millió eurót tud mozgósítani azért, hogy a hatóságok által nyújtott szolgáltatásokat tovább lehessen fejleszteni - derül ki a Bizottság mai közleményéből.
Miután az Európai Bizottság múlt heti döntésével felfüggesztette az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kivetését a vizsgálat idejére, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal arról döntött, hogy az illetékes cégeknek nem kell befizetniük a különadót, legalábbis egyelőre.
A Portfolio kalkulációi szerint jelenleg mintegy 930 milliárd forint lehet az a számlaállomány, amelyre a magyar hatóságok már kifizették az EU-támogatásokat a pályázók felé, de Brüsszelből még nem jött meg a pénz, így ez átmenetileg igencsak megnöveli a magyar költségvetés deficitjét. Ennek a hatalmas összegnek mintegy kétharmadát a Brüsszel felőli kifizetések megszakítása, illetve felfüggesztése magyarázhatja, a fennmaradó egyharmadot pedig valószínűleg az, hogy a kiküldött számlákra Brüsszel mindig némi időigénnyel fizet. Az Európai Bizottságtól kapott friss számok egyébként azt is mutatják, hogy éppen a pénzek kifizetések ottani akadozása miatt egy év alatt csak 13%-kal emelkedett a nekünk járó források lehívása, és a jelenlegi állás alapján csak a 22. helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában a forráslehívás tekintetében.
A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.
Bár a legtöbb feltörekvő kelet-közép-európai ország számára nő a 2014-2020-as uniós ciklusban az elérhető források nominális mérete, de a várható GDP-hez képest (éves átlagban) ezek aránya bizonyára csökkenni fog - mutat rá a térségi konvergencia folyamatokat bemutató friss elemzésében a Morgan Stanley. Az anyag ezzel párhuzamosan azonban azt is jól mutatja, hogy Magyarország lehet továbbra is a régió egyik nagy nyertese, hiszen a befektetési bank által kalkulált GDP-pályához képest a várható EU-források aránya évente átlagosan 3,2%-ot tehet ki, ami a horvátok elsősége mellett (3,7%) a bolgárokkal a megosztott második helyet jelentheti a régióban (3,2%).
Arról már néhány hete legfelső szinten már döntöttek az EU tagállamok, hogy 20+40 ezer menekültet befogadnak az EU területén, de most hétfőn kerül sor a belügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán arra, hogy ezen embertömeget önkéntes tagállami felajánlások alapján elosszák. A Bruxinfó azonban úgy tudja, hogy egyelőre nem jött össze a kellő számú tagállami felajánlás, így többek között a kelet-közép-európai országoktól is várják ezt. Magyarország azonban a legutóbbi uniós csúcstalálkozón kiharcolt különleges státuszára hivatkozva nem tenne felajánlást, mondván nálunk a legsúlyosabb a helyzet, hiszen idén unió-szerte nálunk nyújtották be a legtöbb (70 ezer) menedékkérelmet. A felajánlás helyett azonban Magyarország azért továbbra is lobbizik, hogy Budapestet jelöljék meg egy várhatóan októberben összeülő nyugat-balkáni menekültkonferencia helyszínének. Ez is most hétfőn dőlhet el egy külügyminiszteri találkozón - mutat rá a migrációs helyzetképre a Bruxinfo.
Bár országszerte több mint 100 útépítés pénzügyi elszámolását érinti az, hogy kedden új szakaszba lépett Brüsszelben a magyar aszfaltügyi vita, ez mégsem veszélyezteti azt, hogy le tudjuk-e év végéig hívni az összes 2007-2013-as időszakra járó uniós támogatást - többek között ezt hangsúlyozta Csepreghy Nándor az Origo-nak. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárának elmondása szerint ennek oka az, hogy a vitatott számlaállomány helyébe más, biztosan szabályos építkezések számláit "be tudjuk tenni", így végülis le tudjuk rá hívni a brüsszeli támogatást. Közben az is lényeges, hogy a versenyszabályok feltételezett megsértésével érintett útszakaszokon nem állnak le az építkezések.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Budapest Szíve projekt számos szerződésével kapcsolatos vizsgálat lezárultát követően azt javasolta az EU regionális támogatási főigazgatóságának (DG Regio), hogy követelje vissza a kifizetett támogatásokat - ez derül ki abból a levélből, amelyet az OLAF főigazgatója a minap küldött Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének.
Az arányosság jegyében az Európai Bizottság az útépítésekkel érintett Operatív Programokban csak a szerződések (projektek) szintjén függesztette fel a kifizetéseket, nem pedig az egész Operatív Programokat, így a felfüggesztés a gyakorlatban 573 millió eurót tesz ki - mondta el a Bizottság regionális politikai biztosának szóvivője a Bruxinfónak. A brüsszeli lap azt is megemlíti, hogy a hivatalos felfüggesztő határozat mellett is zajlanak tovább az egyeztetések az aszfaltügyben a pénzügyi korrekció (javasolt bírság) mértékéről.
Készül a szintlépés Teherán és Moszkva viszonyában.
Kamala Harris jelöltségéről is határozott a vélemény.
Soha nem volt még példa hasonlóra.
Teljesen nyílt a szándék, a szervezők aktivitása kérdéses.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
